A Ford T modell rendkívül időtálló bolygóműves sebességváltójának tervezésében, kifejlesztésében és létrehozásában, valamint olyan mérföldkőnek számító újítások kifejlesztésében, mint pl. a levehető hengerfej, igen nagy szerepe volt Galamb Józsefnek, így szükségesnek tartom, hogy pár szóban említést tegyek az életéről, munkásságáról.


















bánKIMONDÓ
Szakma
Rovatok
Copyright 2011 Bánki Donát KGSZKI Marketing Team. All Rights Reserved.
Dolgozott a Diósgyőri Vasgyárban is üzemmérnökként, katonáskodott Horthy mellett, ám a tehetsége itt is csakhamar feltűnt, így inkább a tervezés irányába sodródott tovább az életútja. Számos helyen dolgozott, mígnem ösztöndíjat nyert Németországba. Eztán bejárta Európa fontosabb városait, dolgozott rakodóként, tervezőmérnökként, összeszerelőként is. Elhatározta, hogy kijut az Amerikai Egyesült Államokba és megnézi az 1904-es autó kiállítást St. Louisban. Ezt a tervét sikerült is megvalósítania, közben számos helyen számos munkakörben dolgozott is, és megtanult angolul.
1905 decemberében a Fordnál állt munkába a fiatal tervezőmérnök. Ekkoriban a cég szinte semmit sem gyártott önállóan; az alkatrészeket a Dodge Brothers szállította. Galamb József tehetségére és nagyfokú precizitására lenyűgözte Henry Fordot, ezért 1907 elején egy új, olcsó, könnyen kezelhető, kis súlyú, és sorozatban is gyártható autó megtervezésével bízta meg. Az 1908 októberében gördült le a gyár műhelysoráról az első Ford T modell, ami rendkívül sikeres lett alacsony ára, könnyű javíthatósága, könnyed kezelhetősége, és rendkívül jó kezelhetősége miatt. 1927-ig 15 millió T modell hagyta el a gyárat, és Henry ford elérte amit szeretett volna. Még a munkásai is meg tudták vásárolni az autót pár évi keresetükből spórolva. A siker kulcsa a felhasznált anyagokban, valamint a szerkezeti módosításokban rejlik A Galamb József által tervezett bolygóműves sebességváltó nemcsakhogy jóval egyszerűbb volt a korábbi váltóműveknél, de kissebb súllyal is bírt.
Az akkor használatos váltók rendkívül nehezen kezelhetőek voltak, kvázi szakértelem kellett a helyes kezelésükhöz, hogy a felhasználó ne tegyen kárt bennük egy rossz mozdulattal.
Olyan sebességváltóra volt szükség, amely biztonságos működtetéséhez nem volt szükség semmiféle képzettségre. A bolygóműves váltó erre tökéletesen alkalmas volt, mi sem bizonyítja ezt jobban hogy a T modellből eladott 15 millió darabnál 19 év alatt a gyártása során alig-alig módosítottak valamit az autón, és a váltóműhöz nem nyúltak hozzá.
Galamb József terveit Henry Ford szabadalmaztatta.
"(A bolygóműves hajtómű, egyszerű volta, jó hatásfoka és jó terheléselosztása miatt sikeres lett, nem csak az autó-, de a repülőgép-iparban is. Az első világháború alatt Galamb harckocsikba is tervezett bolygóműves hajtóművet. A T-modellben két előre- és egy hátrameneti sebesség kapcsolható. A hátramenet és az első sebesség kapcsolásához a pedállal működtetett szalagfékek, a közvetlen (második) sebesség kapcsolásához pedig, a dörzskapcsoló működtetésére van szükség. A sebességváltó fogaskerekei állandó kapcsolatban vannak egymással, nem áll fenn tehát annak a veszélye, hogy váltásnál megsérüljenek.

Galamb József 1881. február 3.-án született Makón egy szegény református parasztcsaládba. Elemi iskoláit, a gimnáziumot Makón végezte bátyja, az akkor már sikeres ügyvéd anyagi támogatásával. Eztán szegeden az Állami Fa-, és Fémipari iskolában folytatta tanlmányait, itt már felfigyeltek óriási tehetségére. Ezután a Budapesti Állami Főiskolán (ma Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar) szerzett végbizonyítványt 1901 júniusában. Gépszerkezettanból mindvégig jeles tanuló volt és 24 tantárgyat vitt egyszerre a tanulmányai során. A főiskola után egy évet töltött gyakorlaton, ennek befejezése után a kovács, kútfúró, harangöntő, lakatos, rézöntő, réz- és bronzműves szakmákból képesítést szerzett, és elsajátította a lokomobilok, gőzkazánok és stabilgépek kezelését. Az iskolák elvégzésekor végleg elhatározta, hogy autót akar konstruálni - ez már a szegedi évek óta érlelődött benne.
Az "A" jelű gépelem a négyhengeres motor forgattyús tengelyére (motortengelyére) szerelt lendítőkerék, amelyen egymástól 120 fokra helyezkedett el azonos körön három darab csap. E csapokon forogtak a hármas bolygókerekek, azaz egy-egy bolygókerék három "H", "G" és "K" fogaskerékből állt. E bolygókerekek a főtengellyel egybeeső tengelyvonalú napkerekekkel kapcsolódtak. A "B" jelű napkerék a "C" jelű dörzskapcsolón át közvetlenül
kapcsolatban volt a "D" jelű csőtengellyel (kimenő tengellyel, amely kúpkerékpárral hajtotta a gépkocsi kerekeit). Az "F", illetve "J" jelű napkerekek az "I", illetve "E" jelű fékdobok segítségével rögzíthetők voltak a pedállal működtetett szalagfékekkel. A "C" dörzskapcsoló egy többlemezes, olajkenésű tengelykapcsoló. Az "I" rögzítésével hátramenetet, az "E" rögzítésével előremenetet lehet kapcsolni, míg a felgyorsított kocsi megfelelő sebességének elérésekor a dörzskapcsoló karjainak bekapcsolásával a motor tengelyét össze lehet kapcsolni a D kimenő tengellyel, a csőtengellyel (direkt kapcsolás). A Galamb féle konstrukció külön előnye, hogy csak külső fogazású fogaskerekeket tartalmaz, ami gyártástechnológiai szempontból kedvező. A fogszámok ismeretében, illetve a differenciálmű kúpkerekeinek 1:3,64 lassító áttételét figyelembe véve az egyes fokozatokhoz tartozó módosítások (a motor és a hátsó kerék fordulatszámának viszonya) meghatározható. A kapott eredmények az alábbiak: A T-modell rendkívül csendes üzemű bolygóműves sebességváltójának hatásfoka
a második sebességi fokozatban 85% körül van, ami kifejezetten jó értéknek számít.
A váltókonstrukció megbízhatóságát egy 85 éves modell restaurálásának tapasztalatai is igazolták, a fogaskerekek felületén kopásnyomok nem jelentkeztek, csupán a szalagfék-betétek cseréjére volt szükség.

Ez a váltó megbízhatósága mellett a mai automata váltókéhoz hasonló, "kuplungolás" nélküli, a kor többi autójához képest rendkívül egyszerű vezethetőséget biztosított.
A bolygóműves sebességváltó tervezésének körülményeit részletesen bemutató munkájában Terplán Zénó professzor világított rá arra, hogy Galamb József korát megelőző mérnöki módszereket használt. Már egy évszázada, a ma is korszerűnek számító módszeres géptervezés munkamenetét alkalmazta, "amennyiben adott részletekre több variációt tervezett
meg és számított ki, majd ebből választották ki a minden szempontból legkedvezőbbet (az optimálisat). Pl. a T-modell sebességváltójában először el kellett dönteni, hogy tolókerekes, vagy bolygóműves rendszerű legyen-e. Valószínű, hogy Galamb József mindkét rendszerre számos változatot dolgozott ki." Galamb József mintát készíttetett konstrukcióiról, és ezeken tesztekkel próbálta ki, hogy elképzelései helyesek-e. Vagyis már száz évvel ezelőtt megvetette a fejlesztési kutatások alapjait. A tervezés során az egyik fő szempont a méret minimalizálása volt. Az igazán nagy áttörést az akkoriban újnak számító vanádiummal ötvözött acél használata hozta meg A kis mennyiségű vanádiummal ötvözött acélok fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszott az angol kohómérnök J. Kent Smith. Már 1901-től kezdődően kísérleteket folytatott a vanádium ötvözésével kapcsolatos acélgyártási folyamatok tisztázása céljából. A kutatási eredmények azt bizonyították, hogy a mintegy 0,2%-os vanádium ötvözés az acél dinamikus igénybevételekkel szembeni ellenállásának nagymértékű növekedését eredményezi. E tulajdonság ellenőrzésére, reprodukálható meghatározására új eljárást, az un. lengő-ütő vizsgálatot fejlesztette ki. Ezzel a módszerrel három acéltípus dinamikus igénybevételekkel szembeni viselkedését térképezte fel. Az összehasonlíthatóság érdekében a három acéltípusból készített próbatesteket úgy készítették elő, hogy azok statikus mechanikai jellemzői (pl. folyáshatár, szakítószilárdság) körülbelül azonosak legyenek. Ez a vizsgálat bizonyította, hogy dinamikus igénybevételekkel szembeni ellenállás, Ni ötvözés esetén 2,7-szer, a vanádium ötvözés esetén 5,7-szer nagyobb, mint az ötvözetlen acélra jellemző nérték. További kísérletek és vizsgálatok folytak a vanádium és króm együttes ötvözési lehetőségeinek feltárására. J. Kent Smith a kutatási eredményeit 1904-ben az Institution of Mechanical Engineers of England intézményben tartott előadásán ismertette. Sorensent idézzük ezen a ponton: "Ford úr azonnal megérezte ebben a nagy szilárdságú acélban rejlő lehetőségeket. Charlie - mondta ez teljesen új tervezési elvárásokat jelent, aminek eredményeként jobb, könnyebb és olcsóbb kocsi előállítására nyílik lehetőség." Ennek megfelelően J. Kent Smith meghívást kapott a Ford Motor Company-hoz, ahol C. Harold Wills konzultánsa lett. 1906-ban a Ford kísérleti, vanádiummal és krómmal ötvözött acéladag gyártását és öntését rendelte meg a United Steel Company-tól. A Canton (Ohio) városban működő acélmű a második próbálkozásra sikeresen le is gyártott egy 25 tonnás Siemens-Martin eljárással készült adagot. A gyártás után, az acélműben készült a 4. ábrán látható csoportkép. A vanádiummal ötvözött acélokat nagy mennyiségben elsőként a Ford alkalmazta, a T-modell számos alkatrészénél használták. A kiváló szilárdsági tulajdonságokkal rendelkező anyagnak köszönhetően volt elérhető a T-modellek kis tömege.
A vanádium-ötvözet nagyszerű tulajdonságai kiemelt hangsúlyt kaptak a T-modell reklámozásában is. Az 1909-ben kiadott katalógus részletesen tájékoztatta az olvasót arról, hogy "ez a csodálatos acél milyen teljesítményt nyújt a Ford gépkocsikban", a vanádium-acélra vonatkozó tanulmányt pedig könyvecske formájában ingyen postázták minden érdeklődőnek.

A Ford T Modell bolygóműves váltójának szerepe az autóiparban, időtállóságának okai
Írta: Fábián Máté
A Ford T-modell megjelenése, a több mint 15 millió eladott jármű sikere a XX. század első negyedében kétségkívül forradalmi módon változtatta meg a világ automobilizmusát. A technikatörténeti kutatások alapján egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a T-modell átütő sikerében meghatározó szerepe volt Galamb Józsefnek. Eredményei tehetségén és szorgalmán kívül a korabeli magyar mérnökképzés magas színvonaláról is tanúskodnak.)"*

*= Az előadás csillaggal jelölt, zárójelbe tett részei Gáti József és Horváth József tollából származnak, mi csupán itt ott átdolgoztuk, kiegészítettük őket az egyszerűség, áttekinthetőség jegyében, ezek megtalálhatóak a forrásoknál megjelölt webcímek egyikén.
Forrás:                
http://uni-obuda.hu/e-bulletin/Gati_Horvath_1.pdf
http://hu.wikipedia.org/wiki/Galamb_József